Sokáig úgy gondoltam, hogy a meditáció amolyan egyszerű relaxáció, amire luxus időt szánnom, hiszen olyankor nem lehetek elég hasznos. Sok-sok év kellett ahhoz, hogy ezt az elképzelésemet felülírja a tapasztalat. A csendben könnyebb meghallani az igazán fontos dolgokat. Igen ám, de az elme elcsendesítése nem könnyű feladat. Sokak számára elképzelhetetlenül nehéz. Én is ezen sokak közé tartoztam. Sőt, élethelyzetemtől, hangulatviharaimtól, vagy a munkám stressz szintjétől is függően ma is újra és újra tudatosan kell lecsendesítenem a száguldó gondolataim, hogy meghallhassam a belső énem mondanivalóját. Néha csak pár percre sikerül a zajos fejemnek, hogy csendes üzemmódra kapcsoljon. De, ki a kicsit nem becsüli…., megtanultam, hogy nem szabad feladni!
Furán hangzik ez egy neurobiológustól, egy kutatótól? Nem is kicsit. Azért van rá mentségem.
Alapvetően a teljesítménycentrikus társadalmi elvárások belső szorongást idéznek elő, ami krónikussá válik sokunknál. Sokan a szorongástól kellemetlen testi tüneteket is produkálnak, és nem tudják jó megküzdési stratégiával csökkenteni a krónikus belső feszültséget.
A különböző meditációs technikákat jómagam elsőként tudományos megközelítésben igyekeztem megérteni. A tudományos szakirodalmi adatbázisokban a „meditation” szó beírásával ugyan 1000-es nagyságrendben ugrik ki találat klinikai vizsgálati beszámolókra a legkülönbözőbb technikákra vonatkozóan, de hamar rájön az ember, hogy ezek nehezen összehasonlíthatóak, nehéz az egyértelmű következtetés.
Szerencsére kolléganőm, Dr. Czöndör Katalin első könyvében (ELMÉNK HATALMA A TESTÜNK FELETT) – többek között – a meditációs technikák hatásairól elérhető tudományos szakirodalmat feldolgozva, szentelt egy komplett fejezetet ennek a témának.
Az elme valóban rendelkezik hatalommal testünk felett, ezt a következtetést magam végül nem csak a neurofiziológiai működések és tudományos eredmények megértése által vonhattam le, hanem egyéni életemben is megtapasztalhattam.
Természetesen továbbra is nagyon érdekelnek a témában az új kutatások, de ma már gyakorló meditálóként, egyéni életemben alkalmazva a gyakorlatokat, talán még izgalmasabb területre tévedtem: az önmegismerés félelmetes útját járom, ami bár göröngyös és nem is egyszerű, de elképesztően érdekes! Ha kilépek kicsit a tankönyvek világából, akkor mindig újra és újra rá kell ébredjek, hogy saját elménk sokkal többre képes, mint eredetileg gondoltuk, és ennek megtapasztalása sokkal izgalmasabb a könyvek hasábjain leírtaknál, egyszerűen azért, mert személyes élményként ráébredhetünk valami olyasmire, ami közvetlenül képes befolyásolni az életünk, élményeink alapvető megélését, tudatalattink megismerése pedig páratlan élmény, amire mindenki képes lehet.
Balassa Tímea M.Sc. neurobiológus,
cégvezető
